Bartók Béla - Annie Müller-Widmann: Briefwechsel, 1935-1949

A Balassi Kiadónak Bartók Béla és a neves svájci karmester, Paul Sacher 1936 és 1940 közötti levelezését közreado kötete után újabb kétnyelvu kötet lát napvilágot a zeneszerzo levelezésébol. Azon a bizonyos 1929. január 30-i Bartók szerzoi esten Bázelban, amelyet két magyar muvész, Durigo Ilona és Geyer Stefi közremuködött, a közönség soraiban a fiatal Paul Sacheren kívül ott volt a sokoldalúan muvelt, zeneérto asszony, Annie Müller-Widmann is. A hölgy lelkes támogatója volt a modern muvészetnek, s azonnal eros kapocs alakult ki közte és Bartók Béla között. A fekete-feher fotókkal, dokumentumokkal illusztrált mu mu bizonyítéka, mennyire azonos húron pendült kettejük gondolkodása. összeismerkedésüket számos meghívás követte a Fringeli utcai házba, ahol a kortárs festészet nem egy remeke lógott a falon. Müller-Widmann asszony világnézetük hasonlóságával és a muzsikus zsenijének azonnali elismerésével olyan légkört teremtett, ami a zárkózott mestert, levelezésükben, a korabeli Európa súlyos alapkérdéseirol alkotott véleményének nyílt és világos kifejtésére késztette. A dokumentumgyujtemény bizonyos értelemben a zeneszerzo és Paul Sacher levelezésének kiegészítése. Bartók és Annie Müller-Widmann teljes fennmaradt levelezését eredeti német nyelven és a közreadó magyar fordításában publikáló kötet a budapesti Bartok Archívumban, illetve a bázeli muérto asszony hagyatékaban található írásokon alapszik. A levelek mondandóját Bónis Ferenc eloszaván kívül Müller-Widmann asszonynak és egyik leányának, Aja Petzold-Müllernek emlékezései egészítik ki és teszik a 20. századi zenetörténet egyik fontos forrásává.